Ulanbator, avagy utolsó kozmopolita napunk a nagy kaland előtt
A kora reggel befutó vonatról tehát első utunk a szállodába vezet. Ezen a rövid távon kiszúrunk már több kifejezetten jó greffitit, ami enged arra következtetni, hogy nem egy koszos kis ázsiai porfészekkel lesz dolgunk. A greffitik színvonala egy városban általában jó indikátora az underground kultúrális élet színvonalának, úgyhogy egyből fokozódtak a várakozásaim 🙂 Megérkezésünk után hosszabb csendespihenő következett, az egyébként a belsőépítészetet sajátosan értelmező ámde igen kényelmes szállodában. Vigyázat, pszichedélia a tapétán! …és a padlószőnyegen. A szobákban kevésbé gurult…